Impresszum | Copyright © 2024 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemBME
- Hallgatói ügyintézés
- Kollégiumok
- Programajánló
- Karrier
- Rendezvényszervezés
- Kapcsolat
A diszgráfia olyan írászavar, amely az írás grafomotoros jellemzőinek zavarában nyilvánul meg (betűk felismerhetősége, írás gyorsasága, téri elrendezés, központozás, betűk használata, stb.), valamint a fonológiai-nyelvi jellemzők zavarában (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás), és ennek a kettőnek az együttes előfordulásában. Tehát a diszgráfia nem egyenlő a rendezetlen külalakkal és a rossz helyesírással. Kiváltó oka az agy különböző területeinek a többségtől eltérő működése. Megjelenhet önállóan is, vagy lehet a diszlexia írásbeli megnyilvánulása.
Kiváltó okai lehetnek:
- az észlelés zavarai és a mozgáskoordináció problémái,
- tér- és időbeli, látás- és hallásbeli elemző és összetevő folyamatok fejletlensége,
- az íráshoz szükséges képzetek kialakulatlansága,
- a térbeli és az időbeli tájékozódás nehézsége,
- az átkódolás problémái.
Típusai:
Formai diszgráfia: Ha az írás technikai része nehéz, a finommozgások vagy a szem-kéz koordináció pontatlansága miatt. Ilyenkor az írás külalakja csúnya, a betűk kilóghatnak a sorokból, rendezetlen az íráskép.
Tartalmi diszgráfia: Ha az írás külalakja elfogadható, de nagyon gyenge a helyesírás és nem tudja írásban kifejezni a saját gondolatait. Előfordulhat, hogy a gyermek esetleg szépen és hibátlanul másol, de tollbamondás után nagyon sok hibát ejt.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Diszgráfia
A híres diszgráfiások közé tartozik Agatha Christie, aki tollba mondta műveit, valamint George Washington és Albert Einstein is.
Érdekes kisfilm arról, hogyan lehet a diszgráfiát zsonglőrködéssel fejleszteni: