BME honlap | Oldaltérkép | Impresszum | HU | EN

DISZGRÁFIA

A diszgráfia olyan írászavar, amely az írás grafomotoros jellemzőinek zavarában nyilvánul meg (betűk felismerhetősége, írás gyorsasága, téri elrendezés, központozás, betűk használata, stb.), valamint a fonológiai-nyelvi jellemzők zavarában (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás), és ennek a kettőnek az együttes előfordulásában. Tehát a diszgráfia nem egyenlő a rendezetlen külalakkal és a rossz helyesírással. Kiváltó oka az agy különböző területeinek a többségtől eltérő működése. Megjelenhet önállóan is, vagy lehet a diszlexia írásbeli megnyilvánulása.

Kiváltó okai lehetnek:

-       az észlelés zavarai és a mozgáskoordináció problémái,

-       tér- és időbeli, látás- és hallásbeli elemző és összetevő folyamatok fejletlensége,

-       az íráshoz szükséges képzetek kialakulatlansága,

-       a térbeli és az időbeli tájékozódás nehézsége,

-       az átkódolás problémái.

Típusai:

Formai diszgráfia: Ha az írás technikai része nehéz, a finommozgások vagy a szem-kéz koordináció pontatlansága miatt. Ilyenkor az írás külalakja csúnya, a betűk kilóghatnak a sorokból, rendezetlen az íráskép.

Tartalmi diszgráfia: Ha az írás külalakja elfogadható, de nagyon gyenge a helyesírás és nem tudja írásban kifejezni a saját gondolatait. Előfordulhat, hogy a gyermek esetleg szépen és hibátlanul másol, de tollbamondás után nagyon sok hibát ejt.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Diszgráfia

A híres diszgráfiások közé tartozik Agatha Christie, aki tollba mondta műveit, valamint George Washington és Albert Einstein is.

Érdekes kisfilm arról, hogyan lehet a diszgráfiát zsonglőrködéssel fejleszteni:

https://www.youtube.com/watch?v=jZzbk6S7-5g